Luxen: Obszidián

Az én legújabb gyöngyszemem. Nagyon nagyon vártam ezt a könyvet. Szerencsére nem kellett benne csalódnom. 

Története: 

"Az újrakezdés szívás.

Amikor -- éppen az utolsó középiskolai évem előtt -- Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt -- akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.

Mármint ha nem ölöm meg addig én magam..." <- igen ebbe a tartalomba szerettem bele. Igazából a lényeget le is írja. XD én meg senkinek nem akarom lelőni a poént. ^^ Engem így is zavart, hogy a tartalom elárulja, hogy Daemonék idegenek, de lehet, hogy ezzel egyedül vagyok.

Hogyan találtunk egymásra? 
Keresgéltem, hogy mit lenne érdemes elolvasnom és felmentem a könyvmolyképző kiadó oldalára, ahol az előkészületben lévő könyvek között megpillantottam az Obszidiánt. Megláttam, hogy ez bizony vörös pöttyös lesz, szóval gyorsan rávetettem magamat a tartalmára és akkor onnantól végem volt. Tökéletesen azt írta le, amit én imádok! (Ezt szó szerint be is másoltam a története részbe.) Akkor abban a pillanatban eldöntöttem, hogy biztosan megveszem. A könyvheti megjelenése után megrendeltem és június 11.-én meg is érkezett. (persze nem egyedül XD)

Szereplők:

Volt akit szerettem, sőt imádtam. Volt olyan is aki totál semleges volt, mert egyenlőre ebben az első kötetben sehova se lehet tenni. De akadt, olyan, aki eddig nagyon nem szimpi, bár ennek is megvan az oka. :D

Kedvenceim:

Katy: IMÁDTAM! Végre egy főhősnő, aki tényleg nem borul a srác karjaiba és visszatud szólni! Ráadásul még vicces is. Én legalábbis nagyon sokat nevettem rajta, persze ehhez Daemon is hozzásegített. Elfogadnék egy olyan legjobb barátnőt, mint Ő. ^^ Ami pedig nagyon sokaknak tetszett - nekem is -, könyvblogot ír. Nekem tetszett, hogy néha káromkodik, ugyanis akárki akármit mondhat a tinik igenis szoktak káromkodni!

Daemon: Szeretem, szeretem. XD Hááát... hűűű. Számomra tökéletes volt. Pimasz, szexi, bunkó és néha kedves is. Bírtam, hogy az írónő úgy csinálta, hogy amikor Katy már éppen elolvadnak tőle - meg én is -, akkor csinál vagy mond valami bunkósságot, amitől rögtön észbe kapunk és azt mondjuk, hogy: "Seggfej". De aztán elolvassuk a bónusz fejezeteket, amik az ő szemszögéből vannak és megbocsájtunk neki. (mondjuk azért nem teljesen XD)

Dee: Kifejezetten megkedveltem őt, bár néha inkább egy kisgyerekre emlékeztet nem pedig egy tizenévesre.  Viszont aranyos a karaktere. :)

Szerelmi szál: Ezt a fajta szerelmi szálat nekem találták ki! Oda vagyok az ilyenekért. Folyamatos csipkelődés, feszültség és veszekedés, de közben ott van a szikra és a vonzalom. Akarlak meg nem is. A vége elég érdekes... :P

Ami nem tetszett: Tudom, hogy Dee a tesója meg minden... de nekem néha túl sok volt az, hogy mennyire félti őt. Habár érthető a dolog, csak engem néha már zavart.

Kedvenc részek:

Dee, Daemon és a fagyi. XD

 "– Nem hiszem el, hogy megetted az összes jégkrémet, Daemon! 

Összerezzentem, és megálltam az ebédlőben. Nincs az, az isten, hogy én abba a konyhába bemenjek. 
– Nem ettem meg mindet! 
– Ó, persze, saját magát zabálta fel! – sikította Dee olyan hangosan, hogy a tetőgerendák is beleremegtek. – Vagy a kanál volt? Jaj, tudom már! A doboz! 
– Ami azt illeti, szerintem a hűtőszekrény – felelte Daemon szárazon. Elvigyorodtam, amikor hallottam, hogy az üres doboz valaminek, leginkább emberi bőrnek csattan."

"– Hol voltál?-kérdeztem, és a hangom még saját magam számára is túl élesen hangzott. 
Csend következett. Immár három különösen szép szempár figyelt engem. Az arcomba szökött a vér. Karba fontam a kezem , és nem vettem le a szememet róluk. Ennél gyorsabban nem is hívhattam volna fel magamra a figyelmet. 
–Hát, szervusz, édes! Inni voltam, meg kurvázni. Tudom, a fontossági sorrendem kicsit felborult."

És természetesen a "testmozgás". Határozottan csodás rész. :P

Ezt mindenképp nézd meg, két videós részlet az Obszidiánból és az Ónixból. -> ITT!!!!!

Könyv Trailer

Borító:

Hajajj! Oda vagyok érte. A színek valami gyönyörűek és az, hogy a srác szeme fénylik, az valami eszméletlen jól el lett találva. *-* Nem tudom, hogy a külföldi borítókon is fénylik-e a szeme, de ha nem, akkor le a kalappal az ötletért.