Obsession

Spoilert tartalmazhat a Luxen sorozatra nézve.
Tartalom:
"He’s arrogant, domineering, and… To. Die. For.
Hunter is a ruthless killer. And the Department of Defense has him firmly in their grasp, which usually doesn’t chafe too badly because he gets to kill bad guys. Most of the time he enjoys his job. That is, until he’s saddled with something he’s never had to do before: protect a human from his mortal enemy.
Serena Cross didn’t believe her best friend when she claimed to have seen the son of a powerful senator turn into something…unnatural. Who would? But then she witnesses her friend’s murder at the hands of what can only be an alien, thrusting her into a world that will kill to protect their secret.
Hunter stirs Serena’s temper and her lust despite their differences. Soon he’s doing the unthinkable—breaking the rules he’s lived by, going against the government to keep Serena safe. But are the aliens and the government the biggest threats to Serena’s life…or is it Hunter?"

Én és a könyv: 

Hát, öhm... szerintem semmit se kell mondanom. LUXEN!!!! Oké, mondjuk ez Arum, de nem baj. xD

Véleményem: 

Képzeljétek csak az van, hogy ezt is olvastam. XD 

Igen! Így már csak Dawson története van hátra, de úgy vagyok vele, hogy annak a magyar megjelenését megvárom. 

Nos, eme könyvecske az Arumok szemszögéből láttatja a történetet. Ez igazán érdekes volt. Bár az utolsó kötet megmutatta a Luxenek sötét oldalát. (Háh... értitek XD Sötét, pedig fényből vannak. xD Jóóó, érzem, hogy ez a pár óra a suliban már most megártott.) Azért mégiscsak furcsa volt őket újra a gonosz köntösben látni. Tényleg igaz, hogy nem minden fekete és fehér. Mindenhol vannak jók és rosszak, szóval teljesen értelmetlenek az előítéletek.

Egyébként erről a könyvről tudni illik, hogy ez bizony erotikus. Szóval akadnak extra forró jelenetek.

Főszereplőink ezúttal Hunter (aki először az Opálban tűnik fel, pár igazán menő jelenet erejéig) és  Serena (akivel meg az utolsó kötetben találkozhattunk egy rövid időre)

Serena és Hunter pedig úgy keveredik össze, hogy a lány legjobb barátnőjét egy Luxen ölte meg és megkapja Huntert védelmezőnek. 

Hunter valamivel másabb, mint Daemon. Akadnak mondjuk hasonló tulajdonságaik. Mind a ketten seggfejek tudnak lenni, mind a kettőnek jó a humora. :D De azért Hunter egy sötétebb karakter, mivel alapból ilyen a lénye, ilyenek az Arumok. 

Amúgy én úgy vagyok vele, hogy nem fogom Daemont lecserélni Hunterre. Neki is megvan a saját varázsa, de engem nem tudott magába bolondítani. Főleg ezzel a folytonos parancsolgatással. 

Egyél Serena! Öltözz fel Serena! Ülj le Serena! Igyál Serena! 

Én anno az Obszidiánnál nem vettem észre, hogy Alkonyatos lenne. De itt... Hát itt igen. Alkonyat+Szürke ötven árnyalat= Arum szex könyv. A csávó küzd az ellen, hogy ne „egye meg” a csajt és a már fentebb említett parancsolgatás.

Serena meg ismét csak kissé Katys. Vicces, nem nyafog, vannak döntései és hamar megbirkózik a "hirtelen megtudtam, hogy léteznek űrlények" helyzettel. Plusz túl kell tennie magát a barátnője halálán is. De én itt is azt mondom, hogy inkább Katy. (Lehet, hogy elfogult vagyok? O.o)

Nagyon tetszettek a harcjelenetek, ezért is bánom, hogy kevés volt. A könyv kb. 80-90%-át az erotika teszi ki, amivel tisztában voltam, de azért kicsit több akciót eltudtam volna viselni. xD

Összességében nem volt rossz, de azért az alap Luxen sztori jobb. Viszont tök jókat nevettem és jobban megkedveltem az Arumokat :D Serena és Hunter pedig édik együtt ^^

Ami nagyon tetszett: 

Megismertük az Arumokat :D

Feltűnik Luc is és még jobban megszerettem*-*

Ami nem tetszett: 

Kevés akció

Idézet:

“Get off me now!”
“Or what?” He tilted his head down so that his mouth was inches from mine. “You going to pick up a picture frame next and wing it at my head?”
“Maybe,” I snapped back.


“Do you sleep? I’ve never seen you sleep.” “Yes. Sleeping is my third favorite thing.”
“What are the first two?”
Opening the door, he cast a look over his shoulder. “My second favorite thing to do is eat and I think you can guess what my first favorite thing is.”

“And how old are you? Nineteen?”
Offended, I leaned back on the stool. “I’m twentythree, but I’ll try to take that as a compliment.”
“Hmm…” He put the glasses back and picked up two wine flutes.
My eyes narrowed. “You know how old I am.”
“Yes.” Hunter swiped a wine bottle out of its rack.
Staring at the back of his broad shoulders, I pictured a spider monkey landing on him and biting his neck, total vampire style. Actually, maybe zombie style. That would do more damage.