Tündérkrónikák 1-2.

Keserű ébredés
Tartalom:
"MacKayla Lane Georgiában élő kisvárosi lány. A vihogós csitri egyszeriben komor felnőtté válik, amikor értesül Írországban tanuló nővére, Alina meggyilkolásáról. Mobiltelefonjáról meghallgatja testvére utolsó, kétségbeesett és rejtélyes üzenetét. Dublinba utazik, hogy a számára felfoghatatlan, misztikus nyomokat követve eljusson Alina gyilkosáig, és bosszút álljon rajta.

A válaszok keresése közben azonban nemcsak nővére titokzatos életének, szerelmének és halálának részletei tárulnak fel előtte lépésről lépésre, hanem az ír város ódon falak mögötti, láthatatlan árnyékvilága is. Az ijesztő események sodrában rá kell döbbennie, hogy a múlt egymással is könyörtelen harcban álló furcsa figuráinak mesterkedéseit csakis akkor képes túlélni, ha megtanulja használni újonnan felfedezett adottságát, amelynek révén betekintést nyerhet a tündérek veszedelmekkel teli világába. A veszélyek leküzdésében segítőtársa is akad a kiismerhetetlen könyvesbolt-tulajdonos, Jericho Barrons személyében."

Én és a könyv: 

Már régóta tervben volt

Véleményem:

Egy-két részt leszámítva – ami nagyon kizökkentett a könyv hangulatából –, egészen jó olvasmány volt. Kellően érdekes, kellően nyomozós és kellően kalandos. Bár látszott, hogy az igazán nagy akciókra még várni kell. :D Nagyon gyorsan haladtam vele, olvastatta magát. :)
Tetszik, hogy a főhősnek volt motivációja is – bosszú-, és nem csak úgy beleugrott a dologba, mert „hűűű, de áldott jó szíve van és mindenképpen segíteni akar”. XD
Van egy pár idegesítő megnyilvánulása, de egyébként kedveltem.
Viszont bevallom, hogy Barrons eddig egyáltalán nem szimpi. Remélem ez változni fog. Már neki is kezdek a folytatásnak. Érdekel, hogy mi fog kijönni ebből a dologból. :D

Ami nagyon tetszett:

Az alap történet

Ami nem tetszett:

Volt egy két rész, ami kizökkentett.

Idézet:

"– Néha, Ms. Lane – mondta –, az embernek szakítania kell a múltjával, hogy legyen jövője. Ezt soha nem könnyű megtenni. Ez az egyik különbség a túlélők és az áldozatok között. Elengedni azt, ami volt, hogy túlélje azt, ami van."

"Vámpírok? Pfuj. Halottak. Egy szót se többet. Időutazás? Hah! A modern kényelem előnyt élvez egy nagydarab felföldivel szemben, akinek olyan a modora, mint egy ősembernek. Farkasemberek? Ó, kérem, ez egyszerűen hülyeség. Ki akar olyan pasival ágyba bújni, akit a benne lakozó kutya irányít? Na nem mintha nem ilyen lenne minden férfi még a likantróp gén nélkül is."

"Egy kicsit nehéz elérni, hogy a bárban egy elvadult legénybúcsú résztvevői komolyan vegyenek, ha azzal fenyegetőzöm, hogy jobb, ha fékezik magukat, vagy a kidobóember még a karamellás vödröt is kiveri belőlük, és úgy petúnián rúgja őket, hogy odakint találják magukat."

Spoilert tartalmazhat az előző kötetre nézve!!!

Álom és valóság

Tartalom:

Még csak néhány hét telt el azóta, hogy a sorozatunk első kötetéből megismert MacKayla Lane repülőgépe földet ért Dublinban, és az ír fővárosban máris fenekestül felfordult a világ. Mac erre alighanem csak annyit mondana: na és, az övé is felfordult, abban a pillanatban, amikor értesítették róla, hogy Írországban tanuló nővérének brutálisan megcsonkított holttestét megtalálták egy szeméttel borított sikátorban, Dublin északi részén. Macet attól fogva a bosszú élteti. Pártfogója, a titokzatos Jericho Barrons segíti őt abban, hogy az ősi tündérvilágba vezető misztikus nyomokat követve, eljusson Alina gyilkosáig. A nyomozás során megismeri a város ódon falai között nyüzsgő ijesztő árnyfi gurákat, szörnyeket, gengsztereket és gonosz tündéreket, megtanul káromkodni, lopni, hazudni és ölni.

Egyetlen rövid hónap alatt sikerül a város minden mágikus erővel bíró lényének a tyúkszemére lépnie. Egyre több veszély leselkedik rá, de szerencséjére Barrons mindig kéznél van, hogy kimentse ellenségei karmaiból.
Csak egy kivétel van: V’lane, a halált hozó szextündér, aki olyan intenzív szexuális vágyat kelt Macben, hogy a puszta látására a lány vetkőzni kezd.

Én és a könyv:

Érdekelt a folytatás

Véleményem:

Wá :D Ez a rész sokkal jobb volt, mint az első. :D
Fordulatok, titkok, sok akció. :) Szinte sosem állt meg egy percre se a cselekmény. Nem hagyta, hogy unatkozzak, mindig történt valami.
Határozottan tetszett.
Barons az egyik legtitokzatosabb karakter akiről valaha olvastam és még csak ötletem sincs, hogy mi lehet ő. XD Valamivel jobban megszeretem, mint az első kötetben. Kezd kibontakozni a karaktere.
Mac ebben a részben menő volt. Tetszett, hogy ő is harcolt.
Még mindig nagyon olvastatja magát és még mindig érdekel a folytatás :D


Ami nagyon tetszett:Sok az akció

Ami nem tetszett:...

Idézet:

"– Azt szeretném, hogy… Hogy is mondjátok ti ezt… Legyünk
barátok.
– Az elmebeteg erőszakoskodóknak nincsenek barátaik.
– Nem ajánlottam volna fel, ha tudom, hogy elmebeteg
erőszakoskodó vagy."

"Jericho Barronsszel kapcsolatban csak az biztos, hogy vele kapcsolatban semmi sem biztos."

"– Azt hallottam, hogy nincsenek férfi sidhe-látók.
– Hol hallotta?
– Valahol.
– És melyikkel kapcsolatban vannak kétségei, Ms. Lane?
– Hogy érti ezt?
– Abban kételkedik, hogy látom a tündéreket, vagy hogy férfi vagyok? Azt hiszem, az elsővel kapcsolatban már meggyőztem, talán a másodikkal kapcsolatban oszlassam el a kétségeit? – Az öve felé nyúlt.
– Ó, kérem. – A szemem forgattam."