"Történetünk főszereplője Kenji, aki tulajdonképpen egy "bukott monitorfejű matekolimpikon". Igen, matekból nagyon jó, de nem annyira, hogy országát képviselje az olimpiádon, és mellékállásában az OZ-t tartja karban, ennek köszönheti a monitorfej jelzőt. A női szereplők sorát Natsuki vezeti, akiről elég annyit tudni, hogy az iskola egyik legjobb csaja, és van neki egy viszonylag nagy és egyben összetartó családja, ahol a nagymama a "főnök", akinek szavát mindenki tiszteli. A történet maga több szálon halad, de a végén mind összefut, és ennek köszönhetően kerekedik ki a sztori. A legfontosabb és egyben talán a legérdekesebb is az összes közül, hogy az OZ-ra feltöltenek egy vírusszerű programot, ami vágyakozik az információ után, azaz egy érzést programoztak be neki. Ennek a vírusnak köszönhetően, melyet mellesleg Love Machine-nak neveznek, összedől az OZ rendje, ami miatt a valóságban a közlekedéstől kezdve a vízvezetékekig, minden szinte használhatatlanná válik, azaz nem csak a virtuális világban lesz káosz, hanem a valóban is. Nukleáris veszély fenyegetheti a Földet és a hétköznapi emberek élete is veszélybe kerül. De mindehhez hogy jön egy bukott matekzseni, egy átlagos lány, akinek csak a családja tér el a japán standardtól, hogy jön a képbe egy bizonyos hanafuda nevű kártyajáték és a Tekken, na meg a katonaság??? Erre a kérdésre már a kedves nézőknek kell megtalálni a választ."
Véleményem:
Igazából nem is tudom milyen véleményem legyen róla. Még mindig gondolkodom, hogy tetszett-e. XD
Rossznak semmiképpen sem mondanám. A grafika és a megalkotott világ nagyon tetszett. A karakterek jók voltak, de nekem nem nőttek a szívemhez. Az elejét eléggé untam és úgy igazán a végén indultak be rendesen az események. Összességében: Nem rossz, de számomra felejthető.
Néha untam.
Ami nagyon tetszett:
Voltak vicces részek.
Amikor a család pasi tagjai összeállnak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése