Jók és Rosszak iskolája

Tartalom:
"Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik."

"Ősidőknek erdejében 

Két kastély áll, fej fej mellett; 

Egy a Jónak, egy a Gonosznak, 

Együtt, de mind mást tanulnak. 

Menekülnél, de nem lehet, 

Kifelé csak mese vezet."

Én és a könyv: 
Tetszett a borító és a tartalom :D

Véleményem:
Jelenetem kevesebb, mint egy nap alatt befejeztem. Pedig majdnem hatszáz oldala. Éjjel egy körül hagytam abba.
Szerintem nagyon letehetetlen könyv.
Ez a világ magába szippant és nem ereszt. Annyira jó volt ez az elgondolás. Hogy a Jók és Rosszak iskolájában tanítják a leendő mesék szereplőit.
És, hogy egy szép lány, hercegnő kinézettel a rosszakhoz kerül. Míg a csúnya, boszorka kinézetű a jókhoz megy.
És olyan részletesen és érdekesen van kialakítva. Nagyon fantáziadús ez a világ.
Az események meg szinte végig pörögnek. Szerintem kevés az unalmasabb pillanat. :)
Jajj, és milyen szép rajzok vannak minden fejezet elején *-*

Viszont akadt benne, ami nem tetszett. Leginkább a legeslegvégén. (Ami nem tetszett az nagyon spoileres lenne, ezért nem említem inkább)
Ráadásul elolvastam, hogy mi lesz a folytatásban és az nekem nem igazán jön be. Furának hangzik xD
(De attól még biztos jó lesz :D)
Persze érdekesen alakult a vége is. És igazából tényleg azt mondhatom, hogy kb. csak az utolsó bekezdés nem tetszett. /Vagy, ha nagyon másképp akarok fogalmazni: A mese alakulása/
Tetszett, hogy hogyan alakította az eseményeket Sophie.
Sophie… Ő, hogy én mennyire utáltam szinte egész végig.
Annyira utáltam Sophiet és vele sokkal többet foglalkozott a könyv, mint Agathaval.

Nem az én könyvem lett lefényképezve :)
Az enyémbe
természetesen minden felirat magyar :D

Agahta inkább a végén kapott nagyobb szerepet, mert előtte állandóan csak a másik lánnyal törődött és minden a szőkeség körül forgott; neki segített, őt akarta megmenteni stb. Viszont Sophie meg állandóan csak magával foglalkozott és ez engem annyira idegesített. És alig vártam, hogy Agahta végre egy kicsit magával is törődjön.
Szóval én Agahtat kedveltem.
Aztán a végén már Sophiet se utáltam. Mivel tetszett, amit a végén tett.
Amúgy a mellék szereplők se hanyagolhatók el. Én jobb szerettem a Rossz mellékszereplőket. xD
És így a végére:
Hercegek! Olyan buták tudna lenni… Szegény Tedros olyan kis szerencsétlen tudott lenni. Annyira nem látott tovább az orránál.
Nem tudom eldönteni, hogy szerettem-e őt vagy sem. Néha úgy éreztem, hogy igen, néha meg torkon tudtam volna könyökölni. xD

Ami nagyon tetszett:
A megalkotott világ

Ami nem tetszett: 
Nagyon vége.

Idézet:
"– De ha valami nagyképű, sértő, nyafka vagy álszent megjegyzést teszel, rád uszítom Perrszepót, hogy egészen hazáig kövessen.
Sophie utánaszaladt.
– De akkor meg sem szólalhatok!"

"– Más. Értem. Hogyan más?
– Hát kezdjük azzal, hogy mindig feketében jársz.
– Mert a fekete ruha nem koszolódik.
– Alig jössz ki a házatokból.
– Az emberek itt rám se néznek.
– A Meseíróversenyre olyan mesét írtál, amiben Hófehérkét felzabálták a keselyűk, és Hamupipőke belefojtotta magát egy kád vízbe.
– Úgy gondoltam, az jobb befejezés"

"Nem véletlen, hogy a hercegnők olyan tehetetlenek a mesékben, gondolta. Ha csak annyira képesek, hogy mosolyognak, szép tartással állnak és mókusokkal beszélgetnek, akkor milyen esélyük lenne azon kívül, hogy megvárják, amíg egy fiú megmenti őket?"