"A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában."
Én és a könyv:
Láttam a filmet, tetszett és szülinapomra megkaptam ajándékba a könyvet.
Véleményem:
A filmet előbb láttam és még a moziba néztük meg Bia barátnőmmel, azóta meg már háromszor újranéztem :D Úgyhogy kijelenthetem, hogy meglehetősen szeretem xD Így a történetet már jól ismertem.
A könyvet meg valahogy sose mertem elkezdeni, mert féltem, hogy csalódni fogok benne – ugyanis nem vagyok oda a tragédiákért /de ahogy Bia is rá világított: "(…) de ez nem az"/ Szóval mivel megkaptam tőle ajándékba a szülinapomra, már nem húzhattam tovább a dolgot. /Ráadásul filmes borítóval, amit én egyszerűen imádok *-*/
Tetszett, hogy nagyon-nagyon könyvhű a film, és csak apró változtatások vannak és igazán minimális az a rész, amit kihagytak. Jó volt olvasni azokat a részeket, amik mások voltak. Meglepődtem, hogy Issac szőke, hogy a kislány nem a reptéren tűnik fel, hogy Gusnak barátnője volt, és ehhez hasonlók.
Imádtam Jhon Green megfogalmazását és oda vagyok a magyarázatért, hogy miért éppen ez a cím :)
Aztán ugye mivel a filmnek nem így van vége… nagyban lapozok, hogy még lesz egy oldal… És semmi! Én meg…. O.o Most mi van? Hol az oldalam? Megnéztem hátha véletlenül kettőt lapoztam, de neeeem. xD
Sírni nem sírtam, de gondolom azért is, mert a könnyeim már rég elfogytak a film közben xD
Jó kis könyv volt.
Azért azt még hozzáteszem-, hogy ne csak jót mondjak-, hogy én azért néha eluntam magam. De ez csak a szokásos hülyeségem. xD
Ami nagyon tetszett:
Levél
Ami nem tetszett:
Kicsit uncsi
Idézet:
"Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet. Azután vannak olyan könyvek (…), amelyekről nem lehet beszélni másoknak, olyan különlegesek, ritkák és a tieid, hogy az érzelmeidet reklámozni árulásnak tűnik."
"Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte."
"– Ez a baj a fájdalommal – mondta Augustus, azután rám pillantott. – Megköveteli, hogy érezzék."
"Mert csak egyetlen ótvarabb dolog van a világon annál, ha az ember tizenhat évesen harap a fűbe a ráktól, mégpedig az, ha az embernek olyan kölyke van, aki fűbe fog harapni a ráktól."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése