"A legtöbb gyerek bármit megtenne, hogy átmenjen a vaspróbán. Callum Hunt viszont nem. Ő el akar bukni.
Callt az édesapja egész életében óva intette a mágiától. A fiú meg van győződve arról, hogy ha sikerrel jár a vaspróbán, és felvételt nyer a Magisztériumba, annak csak rossz vége lehet.
Úgyhogy a lehető legjobban igyekszik, hogy a lehető legrosszabb formáját hozza… A cél az, hogy csődöt mondjon, csakhogy épp ebben mond csődöt.
Így hát most várja a Magisztérium, ez az egyszerre szenzációs és vészjósló hely, ami sötét szálakkal kapcsolódik Call múltjához, és kanyargós utat mutat a jövője felé.
A vaspróba csak a kezdet, a legnagyobb próbatétel csak ezután következik…
A nagy sikerű szerzők, Holly Black és Cassandra Clare bámulatos képzelőereje nyomán most kezdetét veszi egy lélegzetelállító, szédületes, észveszejtő kaland a mágikus ismeretlenbe."
Én és a könyv:
Egyik pécsi moly eladta 1500ért és én rögtön rávetettem magam.
Véleményem:
Igazából engem különösebben nem érdekelt ez a könyv. Ha nem tudtam volna ilyen olcsón megvenni, akkor valószínűleg a mai napig nem olvastam volna el.
De milyen rosszul tettem volna. :D
Egy nap alatt kiolvastam.
Nagyon tetszett.
Cassandra Clare könyveit alapból szeretem, hiszen oda vagyok az Árnyvadászokért. Szóval azért sejtettem, hogy rossz nem lehet ez a könyv.
Holly Blacktől eddig még nem olvastam, de gondoltam itt az ideje. :D
Tartalom alapján és néhány értékelést nézve a Harry Pottere is hasonlít. Azt meg megint csak szeretem.
Egyébként nekem olvasás közben nem igazán jutott eszembe a Harry Potter.
Ők is hárman vannak és köztük is van egy lány, plusz varázsolnak egy iskolában és ennyi. xD
De attól még nem feltétlen Harry Potter klón.
A varázs suli szuper volt. Imádtam a kissé labirintusszerűségét. Szívesebben járnék ilyen suliba. Bár ezzel biztos nem vagyok egyedül. (Fhú, ez a hét másnak is hosszú volt a suliba? Mi konkrétan egész héten napi három dolgozatot írtunk.)
A megfogalmazás és a leírások nagyon szépek. Callt nagyon megkedveltem. Az elején kicsit furcsa volt számomra, de a későbbiekben már semmi problémám nem volt vele. És igazából a többiekkel sem volt bajom. Talán még egyedül Tamarát kell kicsit jobban megkedvelnem. :D
A három gyerek barátsága is aranyosan szépen alakul ki. ^^
A vége az meg eszméletlen jó *-* Erre azért nem számítottam volna.
Persze akadtak elméleteim, de végkifejlet meglepett.
Egyedül talán abba tudnék belekötni, hogy kicsit több poénos részt vártam :D Tudjátok azt a tipikus Cassie humort, amikor majd lefordulok a székről egy beszólás végett. Mondjuk tévedés ne essék, azért vannak jó beszólások és megmosolyogtató részek is.
Viszont ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy a folytatásban mi lesz. :)
Ami nagyon tetszett:
A vége.
Ami nem tetszett:
Picit több poénos rész.
Idézet:
"A tűz el akar égni – gondolta magában. A víz el akar folyni, a lég fel akar szállni, a föld meg akar kötni, a káosz el akar emészteni. Call életben akar maradni."
"– Ki akarna ember lenni? Az emberi szív megszakad."
"Van, aki plüssállattal alszik – vont vállat Aaron. – Más meg késsel."
"– Nincs több kitérő! – közölte a gyíkkal.
– Warren ismeri a legjobb utat. Néha nem a legjobb út a leggyorsabb.
– Warrennnek nem kéne harmadik személyben beszélnie saját magáról – felelte Call"
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése