"A lány egyezséget köt a fősuli rosszfiújával…
Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.
…ami jobban sül el, mint remélte.
Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga."
Én és a könyv:
Olyan jó volt Moly-on a százaléka, hogy kíváncsi lettem.
Véleményem:
+18-as.
Érdekesség, hogy mostanában tényleg azok a könyvek okozzák a legnagyobb pozitív csalódásokat, amiktől valóban nem vártam volna semmit.
Tényleg nem rossz könyv. Sőt, határozottan jó. :D
Sok újdonságot nem tud mutatni, de ezeket az alap sablonokat mégis jól kezeli.
Van ugyan egy megtört lánykánk, de nincs magába fordulva.
Jól tudja kezelni a helyzetet és nagyjából lezárta magában a múltat is. Bár a teljes lezáráshoz szüksége van még valamire... :D
Akkor van egy rosszfiúnk is, akiben persze több rejtőzik. De legalább nem az történt, hogy az írónő az elején beállította valamilyennek, aztán hopp és bumm, már nem ilyen. Garrett már ez elejétől kezdve tudott normális is lenni, de a végén is ugyanúgy megmaradt a szemtelen stílusa és a nyíltsága. Plusz neki is volt érdekesség a múltjában, ami szerintem megint csak jól volt kezelve.
Külön tetszett, hogy mindkettejüknek voltak céljaik és nem csak úgy tengtek-lengtek anélkül, hogy tudnák mit szeretnének.
A poénok többsége jó és tényleg lehet nevetni.
Plusz szuper volt azt látni, hogy a szereplőink fokozatosan gabalyodnak egymásba.
Ráadásul én tartalom alapján azt hittem, hogy majd agyon drámázzák a fél könyvet. De neeem!
Van ugyan némi dráma, de egyáltalán nem az idegesítő fajtából és nem sok. Ez még épp elviselhető mennyiség.
Szóval nem vált számomra erőltetetté.
Az erotikus részeket sem vitte túlzásba az írónő, eltalálta a jó arányt. :D
Ami nagyon tetszett:
Vicces
Ami nem tetszett:
Végül is nem volt ilyen.
Idézet:
"A suli bármelyik csaja a fél karját odaadná, hogy korrepetálhasson, erre ez? Úgy menekül előlem, mintha arra kértem volna, hogy közösen áldozzunk fel egy döglött macskát a sátánnak."„Képüzenet. A józan eszem ellenére kinyitom, és néhány pillanattal később egy pucér mellkas tölti be a kijelzőmet. Bizony ám! Hibátlan, napbarnított bőr, kidolgozott izmok, és a földkerekség legtónusosabb hasa.
Én: Te komolyan küldtél egy képet a mellkasodról?
Ő: Ja. Bejött?
Én: Úgy érted, hogy felfordult-e a gyomrom? Igen. Szép munka!
Ő: Csak próbállak megpuhítani.
Én: Menj, és puhítgass valaki mást! Ui: A kép már megy is a my bri-re.
A MyBriar a suli belső használatú Facebookja, amin a diákok kilencvenöt százaléka fent van.
Ő: Csak nyugodtan! Egy csomó csaj hálás lesz érte.
Én: Töröld ki a számomat, haver! Nem viccelek.”
"Néha egyszer csak váratlanul feltűnik valaki melletted, és onnantól nem érted, hogy élhettél eddig nélküle."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése