"Barbie és húgai, Skipper, Stacie és Chelsea, ill. édes kiskutyabarátaik váratlan és izgalmas kalandba keverednek, miután hazatértek szülővárosukba, Willows-ba. Nagymamájuk padlásán felfedeznek egy régi térképet, mely a környéken elásott kincsről tudósít. A lányok elindulnak megkeresni az elrejtett kincset, ám kutatóhadjáratuk során felismerik, hogy az igazi kincs a szeretet."
Véleményem:
Tegnap mesét néztem.
Nálam amolyan hagyomány, hogy az összes Barbie mesét megnézem.
Mondjuk ez úgy indult, hogy a kicsiként nagyon szerettem őket.
Azóta meg, ha van valami új tuti megnézem. Persze nem mindegyik tetszik, de azért akadnak kivételek.Mondjuk ezek a mesék már nem az olyan vénszamaraknak szólnak, mint amilyen én vagyok. :D
Ezért is van az, hogy például engem zavar a kiszámíthatóságuk.
Ez a mese is kiszámítható, és néhol szerintem üvölt belőle a logikai hülyeség.
De mindezt el lehet neki nézni, hiszen ahogy fentebb már írtam; Nem én vagyok a célközönség.
Kicsiknek viszont kifejezetten élvezhető, aranyos és még tanulságos is.
Plusz a rejtvényeken egy kicsit még ők maguk is tudnak gondolkodni. :)
A vége számomra nagyon-nagyon mese kategóriába esik, de végül is nem is tudtam volna mást elképzelni neki. Hisz a Barbie mesék már csak ilyenek. xD
Ami nagyon tetszett és ki is emelném, az a grafika. Nagyon szemet gyönyörködtető volt és én csak ámultam. Egyedül a vizes rész volt kicsit béna grafikájú, amikor nagyban hullámzott a földalatti barlangban. Az se volt vészes amúgy, csak nekem kicsit megakadt rajta a szemem.
A kutyik is extra cukik voltak és örültem, hogy bár beszéltek, de a főszereplők ezt nem értették.
Ami nagyon tetszett:
Grafika
Ami nem tetszett:
Kiszámítható
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése