A nyertes átka

Tartalom:
"Megfizethetsz-e a szerelemért?

Amikor a 17 éves Kestrel egy rabszolgapiacon megvásárolja a herrani Arint, aligha sejti, hogy élete gyökeres fordulatot vesz. A valoriai birodalom ellen lázadást előkészítő Arin sem tervezi, hogy beleszeret a hazája leigázásáért felelős tábornok lányába. A herrani felkelés egy időre szerepcserére kényszeríti őket. Kestrel megmenti ugyan Arin életét, de cselekedete lehetetlenné teszi, hogy valaha is egymáséi lehessenek. Hűség, sötét titkok, párbajok, felborult értékrendek… Mi mindenért kell fizetni?"



Én és a könyv: 
Leginkább borító miatt figyeltem fel rá és az egyik moly olcsón adta, így lecsaptam rá. :D

Véleményem: 
Vicces, hogy mostanában azok a könyvek, amiket nagyon várok és azt hiszem tetszeni fognak, végül nem tetszenek... Amiktől pedig semmit se várok, sőt azt gondolom, hogy tuti nem lesz nagy eresztés azok meg tetszenek. Nos, itt természetesen az utóbbi az igaz. :D (Persze kivétel mindig akad)
Ha nem tudtam volna ilyen olcsón beszerezni a könyvet, akkor nem mostanság olvastam volna el. Mivel bár szép a borító, nem igazán érdekelt a sztori.
Akitől vettem azt mondta, hogy Ő sajnos a feléig sem jutott. Én viszont le se tudtam tenni és még éjjel fél háromkor is fent voltam, hogy befejezzem.
Végül pedig csak arra tudtam gondolni, hogy; AZTAAAA és megint csak AZTAAA!!!
Mondjuk alapból nem az a fajta amiért oda szoktam lenni. Nincs benne túl sok akció, nem megy rá a poénokra se különösebben és még csak mágia sincs benne. De mégis megragadott. (Gondolom pont jó hangulatban kapott el xD )
Nem is tudom... Szerintem a szereplők miatt lehetett, akiket szépen
fokozatosan kedveltem meg. Kellően valóságosak voltak.
Kestrel először nem volt szimpi, mivel azt hittem, hogy elkényeztetett kis arisztokrata poronty. De hamar kiderült, hogy Ő más. Igazi taktikai zseni veszett el benne és hamar észreveszi a csalást  hazugságot maga körül. Na, persze egy eset kivételt képez... :P
De közben megvan benne a lágy nőies elegancia is és szeret zongorázni - ami miatt különcnek számít.
Arin pedig a megtestesült dac és elszántság. Kicsit nehéz kiigazodni rajta. Tetszett, hogy miután a lány megvásárolta egy ideig nem törődött vele és szépen fokozatosan alakult ki közöttük a barátság.
Bár a fiú eleinte nagyon is ellenségesen állt a lányhoz, de az bebizonyította, hogy méltó a barátságára.
Aztán persze az egész kezdett több lenni, amit még maguknak sem mertek bevallani...
A szerelmi szál remek volt. Teljesen átjött a vívódás és a vágyakozás. Én imádtam. Az ilyet szeretem! Amikor szépen fokozatosan épülnek ki az érzelmek és nem minden oldalon azt olvashatjuk, hogy a másik fél mennyire szexi.
De természetesen nem lehet ez egy könnyed kis love story. Kitör a lázadás és a rabszolgák visszakövetelik azt, ami egykor az övék volt.
Valahogy úgy érzem, hogy a kövi kötet tuti izgalmasabb lesz. :P

Ami nagyon tetszett: 
A két főszereplő.

Ami nem tetszett:
...

Idézet:
"Nem lett volna szabad kísértésbe esnie."

"Hát nem erről szólnak a mesék? A hamisból valót, a valóból hamisat csinálnak, nem?"

"A túlélés nem bűn. A becsületedet sokféleképpen eladhatod, ha közben önmagadat nem adod fel."

"– Ugyanazt akarom, amit te.
Kestrel hátradőlt. Az nem lehet, hogy a szavak azt jelentik, amit hall.
– Nem volt könnyű nekem ezt akarni. "

"Ha a szíve tényleg papírtekercs lett volna, most biztosan tűzre vetné. Lángolva égne, és nem maradna más belőle, mint egy marék hamu. Magával vinné a ráírt titkokat is. Soha senki se tudná meg."