"Claire, hogy megmentse a családi vállalkozást, részt vesz egy átváltoztatós valóságshowban, ami annyira jól sikerül, hogy a lány finom süteményekkel teli élete fenekestül felfordul. Ünnepelt celebként tér haza az otthonába, ahol minden megváltozott körülötte. Claire-nek el kell döntene, hogy a show véget ért-e vagy még csak most kezdődik…"
Én és a könyv:
Az egyik kedvenc könyvem a "Senkinek sem kellesz" és ezt a regényt is Anita Gayn írta.
Véleményem:
Ahogy azt már fentebb említettem ezt a regényt is Antia Gayn írta. Szóval nagyon birizgálta a fantáziámat, hogy vajon milyen lehet.
Kicsit nehézkesen indultam vele. Sokáig tartott az elolvasás, de nem azért mert nem tetszett. Kevés volt az időm és bele kellett rázódnom a sztoriba is.
Az elején kissé ledöbbentett, hogy rögtön az események végére csöppentünk, aztán vissza a múltba. Szóval ugrálunk kicsit az időben, ami eleinte fura volt - ahogy azt már említettem -, de meg lehetett szokni. Sőt, amint megszoktam már nagyon tetszett és így volt tökéletes. :D
Ez az alap ötlet, hogy a történet egy valóságshowra épüljön megint csak nagyon tetszett.
Amúgy Claire szőke, de ez a kép szerintem nagyon illik a sztorihoz. :D |
Ebben a regényben is bőven akad kavarás, dráma, cukiság, romantika, viccek és amolyan nagy igazságok is, amiktől olyan valóssá válik a sztori.
Én imádtam például Claire/Süti karakterében, hogy mennyire nehezen fogadja el magát és még ennyi sok év után is mennyire érzékeny a súlyára, de közben mennyire jó ember. Az elejéhez képest egészen sokat fejlődik a jelleme. Hisz egy nagyon önbizalom hiányos lány volt, aki senkinek sem volt
képes nemet mondani és inkább csak visszahúzódott. És az a legjobb, hogy a végére se sokat változott, de mégis látjuk, hogy erősebb lett.
Ehhez pedig át kellett élni pár dolgot. Első csalódás, első felnőttes döntések stb.
A szereplők közül valakit könnyebben meglehetett kedvelni, valakit egyáltalán nem, valakit meg idővel megkedveltem. Pl: Kate-t sehogy se tudtam megszeretni. Én komolyan nem értem, hogy miért akarna bárki is ilyen legjobb barátnőt magának?
A vége az nem igazán lepett meg, mert valahogy sejtettem, hogy ez lesz, meg ez történt. De azért még így is érdekelt, hogy hogyan jutnak el odáig a karakterek és, hogy mi lesz azután. ^^
Szóval összességében ez is egy nagyon jó kis könyv volt az írónőtől és nem csalódtam ^^
Ami nagyon tetszett:
Maga az alapsztori
Ami nem tetszett:
Kate
Az egyes emberek viselkedése, miután Claire megnyerte a versenyt.
Idézet:
"– Anyám, ez a ruha annyira… retró! – álmélkodott olyan hangosan, hogy Josh és Rodney felénk fordultak. Tudtam, hogy ez nem egy bók, de azért mosolyogtam.
– Köszi, a tiéd pedig olyan… – Kurvás. (…) – Öhm… egyedi."
"– Tudsz róla, hogy beléd van zúgva?
– Regina? – kérdezett vissza rögtön. – Az lehetetlen, ő csak kedves. Mindenkivel ilyen. (…)
– Mindenkinek így dobálja a haját? Nem hiszem, ez olyan lányos dolog. Hajdobálás csak annak jár, aki tetszik nekünk."
"Sírni akartam, hogy élőnek érezzem magam, de nem éreztem semmit, csak ezt az ürességet."
"– Miért akarsz mindig mindent rendbe hozni, édesem? – Meglepett ez a becézés. Eddig még soha, senki nem hívott így. – Néha… csak hagynod kell a dolgokat."
képes nemet mondani és inkább csak visszahúzódott. És az a legjobb, hogy a végére se sokat változott, de mégis látjuk, hogy erősebb lett.
Ehhez pedig át kellett élni pár dolgot. Első csalódás, első felnőttes döntések stb.
A szereplők közül valakit könnyebben meglehetett kedvelni, valakit egyáltalán nem, valakit meg idővel megkedveltem. Pl: Kate-t sehogy se tudtam megszeretni. Én komolyan nem értem, hogy miért akarna bárki is ilyen legjobb barátnőt magának?
A vége az nem igazán lepett meg, mert valahogy sejtettem, hogy ez lesz, meg ez történt. De azért még így is érdekelt, hogy hogyan jutnak el odáig a karakterek és, hogy mi lesz azután. ^^
Szóval összességében ez is egy nagyon jó kis könyv volt az írónőtől és nem csalódtam ^^
Ami nagyon tetszett:
Maga az alapsztori
Ami nem tetszett:
Kate
Az egyes emberek viselkedése, miután Claire megnyerte a versenyt.
Idézet:
"– Anyám, ez a ruha annyira… retró! – álmélkodott olyan hangosan, hogy Josh és Rodney felénk fordultak. Tudtam, hogy ez nem egy bók, de azért mosolyogtam.
– Köszi, a tiéd pedig olyan… – Kurvás. (…) – Öhm… egyedi."
"– Tudsz róla, hogy beléd van zúgva?
– Regina? – kérdezett vissza rögtön. – Az lehetetlen, ő csak kedves. Mindenkivel ilyen. (…)
– Mindenkinek így dobálja a haját? Nem hiszem, ez olyan lányos dolog. Hajdobálás csak annak jár, aki tetszik nekünk."
"Sírni akartam, hogy élőnek érezzem magam, de nem éreztem semmit, csak ezt az ürességet."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése