Szent Johanna gimi 3-4.

Spoilert tartalmazhat az előző kötetekre nézve.
Szent Johanna gimi - Egyedül
Tartalom:

"Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez…

Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…"

Én és a könyv: 

Érdekel, hogy mi lesz Renivel és Cortezzel.

Véleményem:

Okééé! Hát az igazság az, hogy ezt a részt szerettem is meg nem is. Először is ebben a részben túl sok volt számomra a dráma. Már a cím is erre utal: Egyedül... Áh, már amikor elkezdtem, akkor tudtam, hogy az eddigiek közül ez fog a legkevésbé tetszeni. XD Reni jellemfejlődését még mindig vártam, de egyenlőre még várnom kell rá. Aztán ott van Cortez... ÁHHH! Miért? XD De aztán meg ott a koncert és a szilveszter. Óh! Igen. Utána meg megint: MIÉRT???? Na erre azt mondhatom, hogy: No comment. XD

Eddig határozottan Arnold és Kinga a kedvencem. Az utóbbi azért néha idegesítő, de egyébként meg tök jó karakter. Még mindig nem értem, hogy Reni miért szerelmes Cortezbe. Bááár most már azért kezdem én is szeretni őt. XD

Ami nagyon tetszett: 

Egyértelmű, hogy a szilveszter!!!!!

Ami nem tetszett:

Egyértelmű, hogy az ami szilveszter után volt. XD

Ja, és a sok sírás.

Idézet:

"Az elmúlt időszak megpróbáltatásai, a sok szenvedés, fájdalom, sírás, kiborulás. Mind szörnyű volt, de ami a legrosszabb az egészben, hogy nem volt barátom, akivel megoszthattam. És ez volt a legnehezebb az egészben."

"– Mi ez az egész? nézett 
rám Kinga. 
– Még én sem tudom – ráztam meg a fejem. 
A következő pillanatban Zsolti elvékonyította a hangját, és 
„lányos” hangsúllyal szólt a készülékbe. 
– Halló! Felmayer Dávidot keresem – nyávogta, Cortez és Ricsi 
pedig rázkódó vállal, csendben nevetett. Kingával mi csak csodálkozva néztünk. Zsolti folytatta. – Ó, hát te vagy? Láttalak a 
neten, és azt akarom mondani, hogy úúúúgy megismernélek… – 
mondta, de a végén elcsuklott a hangja. – Igen, igen. A MySpace-en 
találtam meg a csodálatos képed! 
Zsolti lehunyt szemmel próbált koncentrálni, de nehezen ment 
neki, mert Ricsi egyre hangosabban fuldoklott, úgyhogy gyorsan 
letette. 
– Megint bevette – csúsztatta a zsebébe a telefont, és kitört belőle 
a röhögés. 
– Elképesztően gyerekesek vagytok – jegyezte meg Kinga 
szárazon."

"– Ne olvassuk fel, mert egyáltalán nem érdekel, hogy Zsolti mekkora poént talált ki, és óra végén úgyis lefáraszt vele – szólt Cortez unottan. 
– De, de! Olvassuk fel! Az enyém tökre jó lett! – tapsikolt Virág izgatottan. 
– Csak nem Pete Wentz? – kérdezte, mire Virág csalódottan rászólt, hogy most elrontotta a meglepit. 
Mivel a többség hallani akarta (csak Kinga, Cortez és Arnold nem), az ofő felemelte az első lapot a kupac tetején, és megköszörülte a torkát. 
– Pete Wentz. 
Virág vigyorogva bólogatott, közben Ricsi és Dave is felé dobott egy alufólia labdát. 
– Hogy lehet egy hajó neve Pete Wentz? Ez kész! – röhögte ki Zsolti."

Spoilert tartalmazhat az előző kötetekre nézve.

Szent Johanna gimi - Barátok

Tartalom:

"Reni és Virág ismét nagyon jó barátok a nagy konfliktus után. Virág nemcsak Doriánnal szakított, hanem emós külsejével is: mostantól vidám cuccokban jár, és még a szemüvegét is hajlandó hordani.

Reni igyekszik kihasználni minden percet, amit Arnolddal tölthet, ám Cortez ezt egyáltalán nem nézi jó szemmel, ezért a két fiú között egyre nő a feszültség…

Mindezek mellett fontos szerepet kap még a második félévben egy mangakiállítás, Ricsi új robogója, Cortez nagymamája, egy éjszaka a Balaton-parton és az iskolai könyvtár…

Az osztály továbbra is a „legbalhésabb” társaság az iskolában, és a tanulásban sem jeleskednek. A sok panasz miatt még a nyár eleji párizsi csereutazás is veszélybe kerül…"

Véleményem:

Eddig ez a rész tetszett a legjobban. Még mindig Arnoldot szerettem a legjobban és nem értettem, hogy Reni miért éppen Cortezért van oda, amikor ott van Arnold. Miért? De ebben a részben megint csak azt mondhatom, hogy Cortezt is kezdtem megkedvelni, de még mindig nem az igazi. De Reni annyira idegesített, hogy ennyire sötét. Kinga konkrétan közölte vele a tényeket, de még akkor se veszi észre. Viszont végre kezd kicsit változni. Csak így tovább! Még a végén kedvelni fogom. XD Aztán kialakult egy újabb szerelmes-pár, akikre nem is gondoltam volna. Viszont nagyon örülök nekik és tök aranyosak.

Nagyon aranyos ez a sorozat. Semmi olyanról nem szól, mint amiről alapból szoktam olvasni, mégis nagyon tetszik és nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

Ami nagyon tetszett:

Osztálykirándulás

Vallomás

Ami nem tetszett:

Arnold elmegy...

Cortez és Reni

Idézet:

"– Ne gyűlöld – mondtam, mire kérdőn nézett rám. – A gyűlölet sok erődet elveszi, és teljesen leszív – tettem hozzá, mert tényleg így gondolom. 
– Igazad van. Elég, ha utálom? 
– Kezdetnek megteszi."

"Még egy pillanatra a robogón ülő Cortezre pillantottam, aki mosolyogva rágózott, és fél szemöldökét felvonva engem nézett. Kicsit menő volt. Kicsit… 
– Reni? – kérdezte. 
– Igen? – kérdeztem vissza döbbenten. 
– Jössz velem? 
– Nem! – szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult. 
– Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek – mondta Cortez, és újra rám nézett. 
– Kezdődik az olvasókör… – hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan 'húúú'zni kezdtek. 
– Oké – tette fel a kezét Cortez, és röhögve odafordult egy csoport végzőshöz. 
– Jó – mondtam hirtelen…"

"– Most leleplezünk. 
– Mi van? 
– Virág nyolc perce indult el kutyát sétáltatni, egyedül. 
Nézzük meg. 
– Kinga, ez túlzás. Ha akarja, majd elmondja. 
– Renáta, téged nem érdekel, hogy ki az, akibe bele zúgott? 
– De – vallottam be őszintén. 
– Akkor vedd fel. 
– Oké, csak szólok a szüleimnek. 
Besiettem a házba, és közöltem anyuékkal, hogy Kingával kimegyek kémkedni. A szüleim mosolyogva intettek, aztán szerintem pár perc múlva leesett nekik miről van szó, de addigra 
én már nem voltam otthon. 
A sötét utcán úgy suhantunk végig, mint két árnyék.Kinga a saroknál megállított, kommandós módjára feltartotta a kezét, hogy maradjak, majd miután kilesett, jelzett, hogy tiszta a levegő. Azt hiszem, túl sok kémregényt olvasott. 
Legalább félóráig mászkáltunk Virág „kutyasétáltató" útvonalán, de nem futottunk össze vele. 
– Most már haza fog menni – nyomtam be a Casióm gombját, mire a kijelző kéken világítani kezdett. 
– Akkor nyomás. Tettenérés indul – futott el Kinga, engem meg jól ott hagyott. Az a csoda, hogy nem tigrisbukfencezett a járdán. :) 
Virágék utcájának a sarkán megálltunk, és belestünk. 
– Ott van… nak – suttogtam. Virágék kapujában két alak ácsorgott. Virág, akit az utcai lámpa fényében azonnal felismertem (plusz fogta a pórázt, aminek végén R. P. ficánkolt), 
a titokzatos idegen azonban háttal állt, kapucnis kabátban. 
– Ki az? – kérdezte izgatottan Kinga. "