A The Dark Duet második kötete – a Captive in the Dark izgalmas, bizsergető, mozgalmas folytatása.
Mi a bosszú ára?
Calebet egy titokzatos pakisztáni férfi tartotta fogva szexrabszolgaként. Kiszabadulása óta olyan adósságot cipel, amit csak vérben lehet visszafizetni.
Az út hosszú és bizonytalansággal teli, de Caleb és Livvie számára minden véget ér.
Vajon Caleb képes odadobni a szeretett nőt a bosszú kedvéért? Vagy meghozza a végső áldozatot?
Véleményem:
Nem vagyok a trilógia rajongója(a harmadik részt valószínűleg el se fogom olvasni), de azért nagyon is érdekelt, hogy sötét párosunk sztorijának mi lesz a végkifejlete.
Az első részt még 2014-ben olvastam, - azóta is a polcon gubbaszt -de még mindig éléneken él bennem némelyik jelent, pedig nem olvastam újra egy mondatát sem.
Arra is emlékszem, hogy egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem. xD Itt se nagyon tudtam eldönteni...Sóhaj… Azt hiszem ettől az élménytől megkímélhettem volna magam.
Igazság szerint már az első rész sem volt egy sétagalopp, de ez a rész még durvább volt. (Vagy csak én vagyok épp olyan lelkiállapotban, hogy jobban megviselt.)
Ez a könyv felkavaró. Gusztustalan. Beteges. Undorító és elkeserítő is egyben.
Sokszor a hányinger kerülgetett olvasás közben.
Igazság szerint nem is tudom mi a betegebb… A karakterek? A történet? Vagy én, aki végig olvastam? XD
Miért olvastam végig?
Hát mert látni akartam, hogy Caleb kinyiffan. Mert Caleb egy beteg állat. Aztán a végén mégis nagyon sajnáltam és beteg állatból átalakítottam áldozattá, mert tényleg csak áldozat és ha belegondolok – tuti én is bosszút akarnék állni a helyében.
(Az már más dolog, hogy én Livvie helyében tuti már ezerszer megöltem volna… Beleszeretni? Fenét! Sajnálni?
Nagyon is…)
Ja, igen. Hát nem tudom. Én nem tudom elképzelni, hogy a csajnak ne lenne Stcokholm szindrómája…Ez a történet nem romantikus. Nekem ez sose lesz romantikus. Mert számomra az nem romantikus, ha egy nőt megaláznak, akkor se ha utána megszeretgetik…
VISZONT!
Érzelmeket vált ki az olvasóból, ami mindenképp jó. És nagyon kíváncsi voltam a végére is. És végig is olvastam. Eszembe se jutott félbehagyni.
Főleg mivel most történetileg visszafelé haladtunk. Tudni szerettem volna, hogyan jutott el az egész idáig.
Szóval: Jó volt? Nem tudom. Rossz volt? Semmiképp.
Durva? Nagyon is. Erős idegzet az nagyon kell. xD
Ami nagyon tetszett:
Spoiler: Hát, hogy bármilyen szörnyű is az egész, azért mégis kaptak a szereplők happy endet. Bár én nem hiszem, hogy ilyen véget írtam volna neki. :D Reálisabb lett volna szomorú véggel. Spoiler vége!!!
Ami nem tetszett:
Minden bántalmazós, megalázós rész.
Idézet:
"Az élet megy tovább. Akkor is, ha a tiédnek már vége."
"– A bosszú sohasem teszi semmissé, ami megtörtént!"
"(…) senki sem születik szörnyetegnek, csak később válik azzá."
"Mindenekelőtt pedig megtanultam azt, amire mindenkinek szüksége van a túléléshez: hogy igazából csak saját magamban bízhatok."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése