The Indigo Spell

Spoilert tartalmazhat az előző kötetekre nézve!!!
Tartalom:
"In ​​the aftermath of a forbidden moment that rocked Sydney to her core, she finds herself struggling to draw the line between her Alchemist teachings and what her heart is urging her to do. Then she meets alluring, rebellious Marcus Finch – a former Alchemist who escaped against all odds, and is now on the run. Marcus wants to teach Sydney the secrets he claims the Alchemists are hiding from her. But as he pushes her to rebel against the people who raised her, Sydney finds that breaking free is harder than she thought. There is an old and mysterious magic rooted deeply within her. And as she searches for an evil magic user targeting powerful young witches, she realizes that her only hope is to embrace her magical blood – or else she might be next."


Én és a könyv: 
Anno az első és a második rész hatalmas kedvencem volt :)

Véleményem:
Eléggé féltem a harmadik kötettől, mivel a második és az első rész anno hatalmas kedvencem volt. Viszont azóta, hogy azokat olvastam eltelt már két év!

Ennyi idő alatt változik az ember ízlése, plusz rengeteg felejt is. (Újraolvasni meg nem volt kedvem xD)
Újraolvasás terén hatalmas nagy pozitívum ezúttal, hogy az írónő szereti úgy megírni a köteteket, hogy emlékeztet minket; ki-kicsoda, mi történt a többi kötetben, szinte újra felvázol mindent stb.
Szóval ennek hála tökre képben voltam. xD
Imádta terén? Hm, igen! Még mindig imádom.
Persze, a hatalmas VA lázam már úgy nagyjából kihunyt; De ami jó, az jó. :D
A magam-részéről sose fogom megérteni, hogy a Vérvonalak miért nem lett annyira népszerű. Pedig tényleg szuper.
Adrian az egyike a kedvenc karaktereimnek. Tipikusan az a fajta, akinek a mélyére kell ásni, mert nem csak egy helyes pofi. Külön imádom benne, hogy ő egy művész és épp ezért szeszélyes, de közben elkötelezett is tud lenni és mélyen érző. Ebben a kötetben pedig láthatjuk milyen, ha kicsit féltékeny. xD
Aztán ott van Sydney. Emlékszem még mennyire féltem tőle az első kötet elkezdésekor. A lány a VA alatt nem lett szimpi. De már a Vérvonalak első részében nagyon megszerettem. Itt meg már pláne. Aranyos az aggodalmával és a kötelességtudatával, hogy kiegészíti a vámpír fiút.
Aztán meg nem feledkezhetünk meg arról se, hogy bár alakulgat a szerelmi szál, azért  háttérben történnek az események.
Megint csak egyszerre több minden, hogy még véletlenül se unatkozhasson az olvasó. :D Jönnek az összeesküvés elméletek, nyomozás, fejlődésnek indul Sydney varázsereje is, feltűnik egy ellenség stb.
Bár a Marcusos vonal engem nem nagyon érdekelt. XD Nem szimpi nekem ez a Marcus.
Végül; bár a vége nem olyan vészesen nagy csattanó, azért mégis kicsit arcon csap.
A következő résztől amúgy megint csak félek; Mivel bekerülünk egy kicsit Adrian fejébe. O.O
Ui: De ez a borító nagyon csúnyaaa!

Ami nagyon tetszett: 
A sárkányos rész

Ami nem tetszett:
...

Idézet:
“What is it?” I asked.
“Seven-letter word for ‘cotton gin pioneer.’”
“Whitney,” I replied.
He leaned over and wrote in the letters. “‘Dominates the Mohs’ scale.’ Also seven letters.”
“Diamond.”
Five words later, I realized what was happening. “Hey,” I told him. “I am not doing this.”
He looked up at me with angelic eyes. “Doing what?”
“You know what. You’re luring me in. You know I can’t resist—”
“Me?” he suggested.

– But each time you use spirit, you’re more likely to go crazy.
– Already crazy about you, Sage.

Adrian smiled and clasped my hands, taking a few steps toward me. "And as for who you are, you’re the same beautiful, brave, and ridiculously smart caffeinated fighter you’ve been since the day I met you.” Finally, he put “beautiful” at the top of his list of adjectives. Not that I should have cared.
“Sweet talker,” I scoffed. “You didn’t know anything about me the first time we met.”
“I knew you were beautiful,” he said. “I just hoped for the rest.