Rengeteg

Tartalom:
"Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.
Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.
Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad."


Én és a könyv: 
Nagyon tetszett a borító és csak jó véleményt olvastam róla.

Véleményem: 
Azon kívül, hogy csak jót olvastam róla, tartalom alapján kicsit hasonlónak tűnt, mint a Jók és rosszak iskolája(Az meg nagyon tetszett.) Viszont végül kiderült, hogy ez a sztori nem hasonlít arra a regényre :D
Hatalmasak voltak az elvárásaim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Magamban meg volt egy kép, hogy miképpen fog alakulni, hogy milyenek lesznek a szereplők stb.
Végül semmi sem lett olyan, mint gondoltam. xD
Sőt, a helyzet az, hogy szerintem én leszek az első, aki azt mondja, hogy nekem nem nyerte el annyira a tetszésemet a könyv, mint  hittem. Nem mondom, hogy rossz volt, de engem valahogy nem tudott magába szippantani.
Molyon négy csillagot adtam, de nem érzem teljes négy csillagnak… Viszont a 3 és felet meg
kevésnek tartom. Úgyhogy megadtam a négyet.
Szóval… Igazából nem tudnám megmondani, hogy miért nem tetszett annyira.
Hiszen egyedi a sztori és jól ki van találva. Szinte majdnem mindig történik valami. (Kivéve az elején, ott kicsit lassabban haladt a sztori.)
Talán a szereplők miatt. Egyszerűen egyiküket se tudtam különösebben megszeretni.

Sárkány nagyon bunkó, állandóan morog, szarkasztikus, de egyben nagy mágus és azért valamelyest fejlődik a személyisége is.(Bár ezt a fejlődést nehéz észrevenni XD)
A főhősnő egy szerencsétlen koszos kiscsaj(mert állandóan összekeni magát), akinek eleinte elvitte a cica a nyelvét, mert kiállni magáért azt nem tud. Viszont később a lábára áll és eléggé erős karakter lesz.
Ezen kívül van nekünk egy önző, barom hercegünk.(Fhúúúú -.-)
Egy legjobb barátnő, akit én valahogy jobban megszerettem, mint az eredeti főszereplőnőt.(Mondjuk nem volt nehéz jobban megszeretni… Nyeskát nem szerettem. xD)
És a Rengeteg, melyről nagyvonalakban tudni kell, hogy egy embert zabáló erdő és még stratégiázni is tud. :D Persze később sok érdekesség kiderül róla.
Meg még van pár egyéb szereplő is, de ők nem hagytak mély nyomot bennem.
Ahogy mondtam, maga a sztori nagyon jó. Bár én nagyon mást vártam. :D Ami persze nem feltétlen rossz.
Remekül ki van találva, szövevényes, kellően komor, véres, misztikus – szóval minden, ami kell.
Minimális szintű romantika is vegyül bele, de ez nem veszi el a cselekményt.
Mint mondtam nekem inkább a szereplőkkel volt a gondom. Illetve egy csepp humort is elviseltem volna. (De ez már csak sajátos hülyeségem. xD)
Plusz nekem valahogy nem olvastatta magát.
Összességében: Nem volt rossz, de lehetett volna jobb is.

Ami nagyon tetszett: 
Egyedi

Ami nem tetszett: 
Nem szerettem meg a szereplőket. (Marek herceget egyenesen utáltam :D)

Idézet:
"– Nem… ugye nem…?
– Ha nem akarsz embert ölni, ne vágd fejbe sokszor egymás után egy nehéz tárggyal! – csattant fel a Sárkány."

"Tíz percig magából kikelve ordítozott velem, aztán amíg nagy nehezen eloltotta az ádáz mágikus tüzet, többször is megjegyezte, hogy közönséges disznópásztorok birkaeszű fattya vagyok – amikor meg tiltakozva kijelentettem, hogy az apám favágó, azt vicsorogta, hogy fejszelóbáló tahók vagyunk."

"– Nem akarok több józan észt! – fakadtam ki hangosan a terem döbbent csendjében. – Ha a józan ész azt jelent, hogy többé senkit sem fogok szeretni. Az embereken kívül mihez van értelme ragaszkodni?"