Gombnyomásra

Tartalom:
"A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot… 
2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld igencsak megváltozott. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta ugyanis látják az emberek egymás auráját, így nem titok többé, ki milyen ember… A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. A fal egyik oldalán tengernyi luxus, csúcstechnológia és mesés körülmények, míg a másik oldalán középkori viszonyok és véres harcok várnak a túlélőkre, kit hova sorol az élet. 
Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor sírt rabol és betörést követ el. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, ráadásul súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. 
Ruby és Stella két fiatal lány, akik a vadonban, a Hobbs-birtokon élnek. Minden álmuk az, hogy szerencsét próbáljanak a csillogó nagyvárosban, ezért munkát vállalnak, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejt. 

A vadonban eközben gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány kutatása eredményez. A halálesetek sorra követik egymást, és Mia egyre mélyebbre merül a kinti, véres világban. Öl vagy megölik – ez a két lehetőség áll előtte, miközben a lánynak a saját, fojtogatóan sötét múltjával is meg kell küzdenie… 
Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek, sok-sok izgalommal, könnyed romantikával és forró erotikával fűszerezve. 
Készen állsz Te is a nagy utazásra?"

Én és a könyv: 
Egy ideje már érdekelt. Bár tartottam tőle, mivel az írónő egy másik regénye nem volt az én stílusom.

Véleményem: 
Nem szoktam a könyvek kinézetéről áradozni. Max megjegyzem, hogy szép a borító és illik a könyvhöz, és ennyi. De emberek, ez a könyv gyönyörű. A borító, a fejezetek elején lévő szép minta és van hozzá könyvjelző is. Amúgy először teljesen azt hittem, hogy a könyv elején lévő piros ékkő, az a nyaklánc, amit a doki nyakából szedtek. Még gondolkodtam is rajta, hogy ez nem is hasonlít. Aztán persze jött a leírás arról, hogy miképpen néz ki az lélekrend nyaklánc. Tökéletesen úgy képzeltem el, ahogy a borítón van. :D 
Most pedig maga a sztori:
A főszerelővel Mia Milton-nal kezd a történet, aki éppen nem mindennapi dolgot csinál. :D
Ez a kezdés nagyon tetszett. :D
Utána betekintést nyerünk az ő korántsem tökéletes életébe, ami csak egyre kuszább lesz. 
Mia szerintem jó karakter volt. Nem volt harmatgyenge, tesze-tosza lány. Ráadásul az események előrehaladtával csak még inkább kibontakozott a személyisége, megismerte saját magát, rájött hogyan lehet erősebb, kész volt a tettek mezejére lépni stb.
Majd megismerkedünk más szereplőkkel is. Például Russelel és Liamel. Amikor Russ-al nyitott a fejezet nekem a srác eléggé unszimpatikus volt. Nagyon reménykedtem benne, hogy nem ő lesz a férfi főszereplő és imáim meghallgatásra találtak. Ugyanis a sokkal impozánsabb Liam a férfiisten a könyvben. 
Liam-ot hamar megszerettem. Azonosulni tudok a karakterével és bírom, hogy bár néha egy vadállat mégis van érző lelke is. De bevallom később már Russelt is megszerettem. ^^
A két fiú, testvérek és nekik van még egy húguk is, Stella, akinek szintén nagyobb szerep jut a könyvben. Megjegyzem ebben a regényben elég szépen kitérünk szinte mindenkire, akiről szó van. Senki sincs elhanyagolva, ha valaki feltűnik, akkor neki jelentősége van. 
A könyvben rengeteg gyönyörű szép leírás van. Maguk az aurák tetszettek a legjobban, mivel az írónő az új érzelmek megjelenését úgy írta le, hogy az aurában pl: "halványzöld virágok nyíltak". Ezt elképzelni csodaszép volt. 
*-* 
Manipura és az új világ is szépen ki van dolgozva. Erre senkinek se lehet panasza. Van sok dolog, ami jó, de ugyanennyi rossz is. Nagyon sok érdekességgel találkozhat az olvasó. 
Plusz tetszett, hogy bőven volt a sztoriban durvulás: szörnyek, erőszak, halál, harc.
Ami nekem kicsit fura volt, hogy hamar közvetlenné váltak egymással a szereplők. 

Plusz azon csodálkoztam, hogy a könyv elején lévő Jason már nem tűnt fel. Jason eltűnése azért volt fura, mert Mia barátja és segített a temetős jelenetkor. 
Amúgy a könyvben még fontos szerep jut a hitnek és Istennek. Én nem vagyok hívő, nem is túlzottan szeretem az ilyen részeket a regényekben, de sokat nem zavar bele ez a történet szálba. 
A vége pedig kiakasztó. 
Sok szörnyűség várható a második részben. :D




Ami nagyon tetszett: 
Mia személyisége
A megalkotott világ

Ami nem tetszett: 
Voltak unalmasabb részek.


Idézetek:

"– Néha elborzadok magunkon – jegyezte meg Dylan, miközben a tőrét a halott férfi ingébe törölte. – Lehet, hogy tényleg pszichopaták vagyunk… 
Mason felröhögött. 
– Mi nem biztos, de hogy Liam az, az tuti."


"– Pedig szerintem nagyon is bejössz neki, csak fél tőled. – Tőlem? Hisz szelíd vagyok, mint egy bárány.
Liam felröhögött.
– Aha. Farkasbőrbe bújt bárány akinek már megvolt a fél nyáj."

"Van úgy, hogy a fájdalom olyannyira megmérgezi az ember lelkét, hogy egy-egy újabb csapás már nem számít, ha végül a bosszúja célba ér."