"Ezernyi halálos szörny.
Három harcoló félisten.
Egy halálos döntés.
Percy Jackson kalandjai egy igazán alvilági helyen
Az ember életét meghatározzák a döntései. Hát még egy félistenét! Az Argó II. továbbszeli az eget, és a huszonegyedik századi argonautákat újabb és újabb kalandok felé viszi. Leo életébe beköszönt a szerelem egy lakatlan szigeten, Nico pedig Diocletianus jogarával úgy irányítja a holtak légióját, ahogy csak akarja. A Labirintusról eddig azt hitték, végleg elpusztult, de most újra benne találják magukat. Vagy az egész csak szemfényvesztés?
Kapaszkodjatok, mert ez – ahogy Riordan mestertől megszokhattátok – nagyon rázós út lesz!"
"Ajánlom ezt a könyvet a csodálatos olvasóimnak, akiktől ezúton kérek bocsánatot az előző rész idegőrlő befejezéséért… Csak vicceltem! Dehogy kérek bocsánatot. Viszont azt komolyan mondom, hogy nagyon szeretlek benneteket!"
Én és a könyv:Egyik nagy kedvencem ez a sorozat.
Véleményem:
Mit kell tudni? Az előző kötetnek hatalmas függővége volt. Szóval már alig vártam, hogy a kezembe vehessem ezt a részt.
Szerencsére nem kellett csalódnom. Ez a rész is szuper volt. Bár az előző rész egy pindurit jobban tetszett.
Itt hőseink túl sokszor szakadtak szanaszéjjel és én jobb szeretem, ha szépen együtt vannak. De ebből a szempontból az volt a jó, hogy mindenkit még inkább megismerhettünk. Plusz rengeteg volt az új helyszín és a sok különböző megpróbáltatás. Illetve számomra már sokkal inkább érződött a komorság. Még Percy sem volt túl vicces kedvében, ami a helyzetüket tekintve nem is volt csoda. Persze azért mindenki megnyugodhat, mert voltak poénos pillanatok.
Nekem még mindig Percy és Annabeth a kedvencem, így leginkább ők érdekeltek. Úgyhogy imádtam, ha végre az Alvilági kalandjaikat olvashattam.
De kellemes meglepetés volt számomra Frank, aki most sokkal szimpibbé vált.
Meg az is tetszett, hogy Nico is többet szerepelt és háááát, igencsak meglepett a titka.
Az Edző-bá pedig még mindig hatalmas arc és kicsit bánom, hogy most kevesebbet láthattuk. (Vagy csak én éreztem kevésnek? xD)
Durva, hogy a következő résszel ez a nagy csata is lezárul.
Egyszerre örülök és szomorkodom. Amúgy örülök, hogy most nem volt akkora hatalmas függővég. xD
Plusz nagyon reménykedem, hogy a könyvmolyképző Apollón sztorijára is lecsap. *-*
Hát… Öhm… Most nem futja tőlem ennél értelmesebb véleményre. Röviden, tömören: Nagyon élvezetes és jó rész volt.
Ami nagyon tetszett:
Úgy összességében
Ami nem tetszett:
...
Idézet:
"Most komolyan, ki lehet az a hülye, aki utolsó leheletével azt susogja: „Légy átkozott, és tikkeljen a jobb szemed!” "
"– Csak mond azt, hogy távozni akarsz Ogügié szigetéről!
– Rendben -mondta Leo. (…) – Távozni akarok Gügyögés szigetéről…
– O-gü-gi-é, te gyagya! – mondta tátogva a lány. – Ismételd meg!
– Te gyagya!
– Nem ezt!"
"– Megígérted, Hínáragy, hogy soha nem válunk el újra!
– Kibírhatatlan vagy!
– Én is szeretlek."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése