Tartalom:
"Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül.
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.
Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.
A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?"
Én és a könyv:
Egyik legnagyobb kedvencem ez a sorozat és rögtön megjelenés után megrendeltem a könyvet Elitként *-* (478-as sorszámú)
Véleményem:
…. Most komolyan? Vége? Ennyi? Ne már!!! Nem mondom, hogy akkor nagy függővég volt, de azért nagyon is kiakasztó… Most akkor mi lesz? O.o
Úgy gondolom ez volt az egyik legizgalmasabb rész. A szereplők csakúgy hullottak… XD Az események csak úgy pörögtek. Volt itt dráma, árulás és minden, ami csak kell.
Éééés ez volt a legromantikusabb is. Néha annyira romantikus volt, hogyha nem Katyről és Daemonről lett volna szó, tuti a szemeimet forgatom. De nekik elnézem és tőlük aranyos volt és megható. Nekik elhittem :P
A váltott szemszögtől eléggé paráztam. Valahogy nem kívánkoztam Daemon fejébe. xD De aztán persze megszerettem. :P
Az új mellékszereplőt kifejezetten kedvelem, remélem megtartja az írónő. :D
Az utolsó részt pedig úgy várom, hogy azt elmondani sem lehet :D De közben persze szomorú is vagyok… ,mert Jesszusom… az lesz az utolsó :(
Mit is mondhatnék? Imádom! Imádtam! Mindig imádni fogom! :DDD
Vajon, hogy fog befejeződni???
Minden!
Ami nem tetszett:
...
Idézet:
– Anna Whitt?
– Én választottam a neveket – jelentkezett Dee ültében.
kezdtem érteni.
– Mi a tied, Daemon?
Ő is kinyitotta a tárcát, és elvigyorodott.
– Kaidan Rowe. Hm. Jól hangzik.
Leesett az állam.
– Te egy könyvből választottál neveket! – fordultam Dee felé.
– Gondoltam, tetszeni fog – kuncogott. – Amellett az Angyali gonosz a kedvenceim egyike, és te ajánlottad, szóval…"
– Igen, a lehető legostobább és legértelmetlenebb mondás, amit valaha kitaláltak.
Nancy szája sarka mosolyra húzódott.
– Kedvellek Daemon. Nagy a szád, és tenyérbemászó vagy, de azért kedvellek.
– Senki nem tagadhatja, hogy elbájoló vagyok – feleltem, és összezárt szájjal visszamosolyogtam."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése