A ​grófnő árnyékában

Tartalom:
"1609 októberében Fabricius Flóra, a pozsonyi orvos lánya Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.

Ám hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?

Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek.
Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki."

Én és a könyv: 
Molyon csupa jó véleményt olvastam róla és a tartalom is megfogott.

Véleményem:
Nem gondoltam volna, hogy ennyire leköt majd ez a regény.
Szkeptikus voltam a sok pozitív véleményt látva, mivel az ilyesmivel gyakran melléfogok. (Főleg manapság.)
Plusz a sztori alapja nagyon hasonlított a Leányrablás Budapesten-re.
Itt is két lány testvér szakad el egymástól és a fiatalabb útnak indul, hogy megkeresse a másikat.
Aztán egy rejtéllyel találják szembe magukat, amiben egy férfi lesz a segítségükre.
Ennyiben viszont ki is merül a hasonlóság. :)
Szerintem kifejezetten korhűre sikeredett a regény. Voltak olyan mozzanatok, amik meg is leptek, hogy szóba kerültek. Például a török veszély és ehhez hasonlók.

Az pedig külön tetszett, hogy Báthory Erzsébet udvarába
nyertünk betekintést. Jó volt egy ilyen változatot látni az életéről.
Főhősnőnk Flóra is kifejezetten szimpatikus volt. Nagyon tetszett, hogy nem egy szeleburdi kis fruskát kaptunk. Okos volt, kitartó és bátor is.
Lorenzo és ő nagyon jó párost alkottak együtt. Örültem, hogy összeállnak és együtt vetik bele magukat a nyomozásba.
Egyébként nem is gondoltam volna, hogy ilyesmi húzódik meg a háttérben és ilyen lezárást fog kapni a sztori. Kicsit meglepődtem, mivel kezdetben valami teljesen mást képzeltem volna.
Szerintem a folytatást is elolvasom, mivel érdekel a szereplők további sorsa.

Ami nagyon tetszett: 
Flóra karaktere.

Ami nem tetszett: 
Akad talán egy vagy két rész, amit kicsit unalmasabbnak találtam.

Idézet:
"Azt mondják, a dühöt, bánatot hagyni kell kiáradni, különben elégeti a szívet, a lelket, észrevétlen pusztítja el az embert."

"– Sose harcoljon az ember egy nővel, mert mindig alul marad.
– Látja, kegyelmed, ez egy nagyon bölcs gondolat – mosolyodtam el, és felnéztem rá."

"– Nem biztos, hogy amivel még nem találkoztunk, az nem is létezik."