The ​Score – A pont

Tartalom:
"A ​srác a pályán és a lányoknál is sikert sikerre halmoz…

Allie Hayes nehéz időszakot él át. Diploma előtt áll, de fogalma sincs róla, mihez kezdjen az egyetem után, ráadásul a közelmúltban a régóta tartó kapcsolata is véget ért. Bár a vad, érzelemmentes szex nyilvánvalóan nem megoldás a problémájára, a jóképű hokisztárnak, Dean Di Laurentisnek képtelen ellenállni. Legalábbis egyszer, mert még a bizonytalan jövő sem elegendő ok arra, hogy Allie zűrös viszonyba bonyolódjon az egyéjszakás kalandok koronázatlan királyával.

De ezt a lányt nem lesz olyan egyszerű meghódítani.

Dean mindig megszerzi, amit akar. Csajokat, jó jegyeket, népszerűséget, csajokat… Igazi szívtipró, akinek egy lány sem mond nemet. Kivéve Allie-t. A belevaló csaj egyetlen éjszaka alatt fenekestül felforgatja a srác életét, majd kijelenti, hogy legyenek csak barátok. Na, azt már nem! Ennek csak akkor lehet vége, ha Dean úgy akarja. A srác minden csáberejét beveti, de amikor történik pár hatalmas változás az életében, fokozatosan rájön, hogy nemcsak a gólok számítanak… hanem a szerelem is."

Én és a könyv: 
Érdekelt a harmadik rész is. :)

Véleményem:
+18-as könyv

Az már egyszer biztos, hogy az írónő stílusa tarol.
Kevesebb, mint 24 óra alatt végig pörgettem a könyvet. Mondjuk az is igaz, hogy kb. már a sorozat eleje óta kíváncsi voltam Dean kötetére. :D
Nem csalódtam benne, mivel nagyjából olyan volt amilyet vártam.
Volt benne jó néhány vicces beszólás, némelyiken még hangosan is felnevettem.
Akadt némi dráma is, ami kicsit még meg is lepett, mert erre nem igazán számítottam.
Végül a cukiság sem maradt el, ahogy az erotika sem.
Ha már erotikus tartalom; Dean ugye a legnagyobb nőcsábász a csapatból, szóval számítani lehetett rá, hogy itt aztán lesz akció. Ami engem illet a sok mocskos beszédet kicsit túltolta a kedves írónő, de ez van.
Egyébként pedig bírtam, hogy főhősünk (alias szépfiú xD) sokkal többet rejteget a cuki pofa mögött. Volt esze is, bár előszeretettel rejtegette. Plusz milyen édes már, hogy mennyire jól bánt a gyerekekkel. *-*

Allie pedig nem volt az a túlzottan picsogós főhősnő és szerintem érthetőek voltak a tettei. Szimpatikus karakter volt és nem volt kínszenvedés elviselni őt. :)
A párosunk kifejezetten összeillet.
A három könyv közül még mindig az első rész tetszett a legjobban, de ez a kötet a második helyen trónolhat. :D

De jajj… A kövi rész nem igazán érdekel. Ráadásul ez az alap szituáció kísértetiesen emlékeztet egy nem rég olvasott könyvemre. (Ami amúgy szintén negyedik rész volt.)

Ami nagyon tetszett:
Gyorsan haladós.
Vicces. :D

Ami nem tetszett: 
Néha túlzásnak éreztem a mocskos beszédet.

Idézet:
"Tettetett lazasággal Hannah-hoz fordulok.
– És hol van a másik feled?
– Itt vagyok – vigyorog önelégülten Garrett.
– A másik másik feledre céloztam – nevetek. A kis szőke drámakirálynőre, akivel egymáshoz vagytok nőve."

"Fogalmam sem volt róla, hogy ennyire gazdag vagy. Nem is tudom, hogy ez izgató, vagy inkább totál hervasztó.
– Izgató – vágom rá. – Bennem minden izgató, ha esetleg elfelejtetetted volna."

"– Azt hittem, nem akarsz salsázni. Dean Di Laurentis csak azt csinálja, amihez kedve van, nem?
– Most pont azt csinálom – von vállat.
Összevont szemöldökkel várom, hogy kifejtse.
– Boldoggá teszlek.
Kész. A szívem felrobbant. Ennyi boldogságot már nem tud magában tartani."