"A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.
A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?
Kiben bízhat Evie?"
Én és a könyv:
Bementem a könyvesboltba és eredetileg azt terveztem, hogy megveszem az Elveszett hőst, de nem volt. Nézelődtem és a Méreghercegnőn már jó ideje gondolkodtam, úgyhogy úgy döntöttem itt az ideje haza hozni. :D
Véleményem:
Manapság nem nagyon írtam bejegyzést,
de úgy éreztem, hogy ez a könyv nagyon megérdemli.
Szóval a könyv, amiről beszéltem:
Kersley Cole: Méreghercegnő című regénye. Arkánum krónikák
első kötete. Tudtommal még külföldön is csak a harmadik kötetig
jutott a sorozat. És én egyelőre nem tudom, hogy kb. hány részes
lesz, de hamarosan utána járok. Részemről: Minél több, annál
jobb. Persze csak, ha megtartja ezt a nagyon jó színvonalt. :D
Nézzétek milyen szép borítója van!
Ugye az elején a két főszereplő látható: Evie és Jackson
-avagy Evangelin és Jack, amelyik tetszik. A háttérben pedig az
lángoló cukornád ültetvény, amit külön
imádok. Nem csak azért mert nagyon menőn néz ki, hanem azért, mert jelentősége is van. Plusz nagyon szép a cím betűtípusa is. Aztán a hátoldalán ott van Jack a motorjával és annyira imádom ezt a képet, mert olyan részletesek voltak, hogy még az ujján lévő ragtapaszt sem felejtették le. A háttérben pedig továbbra is a égő növényzet.
imádok. Nem csak azért mert nagyon menőn néz ki, hanem azért, mert jelentősége is van. Plusz nagyon szép a cím betűtípusa is. Aztán a hátoldalán ott van Jack a motorjával és annyira imádom ezt a képet, mert olyan részletesek voltak, hogy még az ujján lévő ragtapaszt sem felejtették le. A háttérben pedig továbbra is a égő növényzet.
Mit kell tudni a könyvről?
Az alap szituáció egy
poszapokaliptikus világban játszódik, ami manapság nem újdonság,
mivel elég felkapott lett ez a téma. Ám történetünk elején a
világ még szépen éldegéli, gondtalan és semmit sem sejtő kis
létét. Kivéve persze Evie, aki még maga sem tudja, de a látomásai
a közelgő világvégét mutatják meg számára.
A sztori Prológussal kezdődik, amely
a Villanás után 200 valahány nappal később játszódik. Szóval
a történetünk egy ideig két szálon fut. Van a villanás után
és a villanás előtt, amiről Evie mindent elmesél nekünk és
ahogy a mese halad a két szál szépen lassan összeér.
Szóval, ahogy a tartalom is említi
Evie élete tökéletesnek mondható. Gazdag, van egy helyes pasija,
van egy legjobb barátnője, aki tényleg mellette áll és a suliban
is mindenki szereti stb. Csakhogy a lány maga megváltozott a nyár
alatt mivel az egészet egy elmegyógyintézet szerűségben
töltötte, hála az anyukájának. A kedves anyukát nem kell utálni
ez miatt, mert itt tényleg arról van szó, hogy szegény azt hitte,
hogy az egy szem lánya bekattant hála a nagymama meséitől. Szóval
azzal, hogy oda küldte a lányát, tényleg segíteni akart neki. De
hiába való volt minden. A hallucinációk megmaradtak, így Evie
kénytelen titkolózni és tettetni a gyógyultat, akinek semmi
problémája. Az amúgy is fejetettjére állt életét még az is
megkavarja, hogy a lápvidékről új diákok érkeznek az
iskolájukba és az egyiknek a figyelme középpontjába kerül. Nos
igen, az egyik mocsári fenegyerek Jackson lesz. Na kérem szépen ő
az, akire tényleg azt mondhatom, hogy rosszfiú. De, amikor azt
mondom, hogy ő rosszfiú, akkor ne azokat selyemfiúkat képzeljétek
el, akik kapnak egy bőrdzsekit egy motort, pár tetkót és máris
rosszfiúnak vannak titulálva. Neeem. Jack tényleg az a veszélyes
fajta. Lop, verekszik, alkoholt iszik és kimondja, amit akar és természetesen van motorja is. xD
És nem szaval a fél történeten
keresztül nyálas prózákat, hogy mennyire szereti Evit, sőt az
ellenkezője.
Van egy rész, amikor konkrétan
legszívesebben arcon ütöttem volna és még el is káromkodtam
magam szép cifrán, hogy hova menjen. Viszont mégis figyelmes, mert keresztül hurcibálja a lányt a fél világon és mindentől megvédi. *-*
A két főszereplőn kívül még akadnak más szereplők is, akik még csak mellékesen feltűntek, de a későbbiekben nekik is fontos szerepük lesz. :) De már most érzem, hogy Finnt tuti kedvelni fogom. xD
A két főszereplőn kívül még akadnak más szereplők is, akik még csak mellékesen feltűntek, de a későbbiekben nekik is fontos szerepük lesz. :) De már most érzem, hogy Finnt tuti kedvelni fogom. xD
Attól, hogy Jackson belép Evie
életébe nem különösebben változik meg semmi, csupán annyi,
hogy a lánynak kicsit nehézkesebbek a mindennapjai. Szóval főhősnőnk sem dobja rögtön vízszintesbe magát.
Persze nem
tagadom ez az iskolai rész valamivel unalmasabb és még én is úgy
olvastam, hogy na... megint vettem egy könyvet, ami nem fog
különösebben tetszeni. Aztán eljön a Villanás napja, amikor
szinte az egész emberiség kipusztul – főként nők, És világ
kissé olyan lesz, mint a Walking Dead. Néhányan zombivámpírrá
változnak, egyesek beállnak rabszolga kereskedőnek, és lesznek
kannibálok is. Szóval csupa boldog és vidám hobbit találnak.
És innentől kezdve egyszerűen nem lehet megunni a történetet. A kialakított helyzet nagyon egyedi. Fantasztikusnak tartom ezt a Tarott kártyás ötlet. A kártyákról most többet nem mondanék, mert nem szeretném elmesélni az egész könyvet. Evinek éppen azaz egyik "feladata" a könyvben, hogy rájöjjön mi köze a kártyáknak hozzá és a hallucinációihoz, illetve a képességéhez.
Szóval egyedi, izgalmas, szerethető.
Csak ajánlani tudom. Mostanában ez volt a
legjobb könyv, amit olvastam. Az sem zavart, hogy éjjel egy óra és másnap suli. Sőt legszívesebben már most újraolvasnám, pedig még csak nem rég fejeztem be. :)
És innentől kezdve egyszerűen nem lehet megunni a történetet. A kialakított helyzet nagyon egyedi. Fantasztikusnak tartom ezt a Tarott kártyás ötlet. A kártyákról most többet nem mondanék, mert nem szeretném elmesélni az egész könyvet. Evinek éppen azaz egyik "feladata" a könyvben, hogy rájöjjön mi köze a kártyáknak hozzá és a hallucinációihoz, illetve a képességéhez.
Szóval egyedi, izgalmas, szerethető.
Ami nagyon tetszett:
Egyedi, érdekes, szerethető, izgalmas.
Ami nem tetszett:
....
Idézet:
"– A sírba teszel, te gyerek!
Felpattant, és a vállamra tette a kezét.
– Soha nem ölnélek meg!
– Ez csak egy szófordulat, Matthew – nyugtattam meg, és kiszabadultam a szorításából.
– Ó – mondta és visszaült az ágyra."
"– (…) Azt sem tudod merre van Èszak-Karolina!
Erre tényleg nem volt időm.
– Gondolom északra – feleltem és elindultam.
– Akor miért mész nyugatnak?
Visszamentem a kereszteződésig, próbáltam kiismerni magam, de ő csak nevetett.
– Most délnek mész, peekôn.
Hátraarc.
– Ez az! – kiáltotta és követett, ahogy egyre gyorsabban mentem. – Észak! Úgy tűnik, igaz a mondás : vak tyúk is talál szemet."
Idézet:
"– A sírba teszel, te gyerek!
Felpattant, és a vállamra tette a kezét.
– Soha nem ölnélek meg!
– Ez csak egy szófordulat, Matthew – nyugtattam meg, és kiszabadultam a szorításából.
– Ó – mondta és visszaült az ágyra."
"– (…) Azt sem tudod merre van Èszak-Karolina!
Erre tényleg nem volt időm.
– Gondolom északra – feleltem és elindultam.
– Akor miért mész nyugatnak?
Visszamentem a kereszteződésig, próbáltam kiismerni magam, de ő csak nevetett.
– Most délnek mész, peekôn.
Hátraarc.
– Ez az! – kiáltotta és követett, ahogy egyre gyorsabban mentem. – Észak! Úgy tűnik, igaz a mondás : vak tyúk is talál szemet."
"– Nekünk csak a lány kell.
– Hát, ez baj – mondta Jackson –, ugyanis ő az enyém!"
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése